ki alvó gyertya láng

" világosság mi fényt adott mos már csak halványan csillan úgy mint távolba a lehulló csillagok, de jön majd újabb gyertya és újabb fénnyel mi a szobát beteríti vakító fényével"

magány

" éjjel míg fen ragyognak a csillagok, bennem föl s alá szálnak az érzések s gondolatok, hogy mit tehet vagy hogy hol lehet az én csillagom, mesze szál és távol ragyog és én mésziről lesve csak öt bámulom"